1.0szikrákhttps://mgj52.cafeblog.humgjhttps://mgj52.cafeblog.hu/author/mgj/Aranymetszés 2
Igértem a fotókat, kimásoltam a saját fájlomba, de akárhogy igyekeztem, ide nem tudom átmenteni. De megtalálják az írás végén megadott címeken.
A fotók helyén talán link van, nem próbáltam ki.
Az előző részben igértem, hogy keresek fotót. Íme az egyik csoda, az atheni Akropoliszról.
Jelentése: Felsőváros, Fellegvár. Az ókori görög városállamok rendszerint magaslaton épített Fellegvára volt. Itt állt a királyi palota, a város védőisteneinek temploma.
<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Lightmatter_acropolis.jpg"> style='orphans: auto;text-align:start;widows: auto;-webkit-text-stroke-width: 0px; word-spacing:0px' class=thumbimage srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/38/Lightmatter_acropolis.jpg/330px-Lightmatter_acropolis.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/38/Lightmatter_acropolis.jpg/440px-Lightmatter_acropolis.jpg 2x" data-file-width=720 data-file-height=480 v:shapes="_x0000_i1026"></a>
Az Akropolisz látképe ma
A <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Parthen%C3%B3n">Parthenón</a> nyugati oldala az <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Ath%C3%A9n">athéni</a> Akropoliszban. Más kiejtéssel Panthenonnak is mondják. Pallasz Athéné, a fegyverforgató szűz istennő temploma.
Itt álljon alább a később megtalált aranymetszés bizonyítása a behúzott vonalakkal.
Számos építészeti alkotás őrzi az aranyszámot. Példaként szolgálhat az athéni Akropolisz részét képező Pantheon, amelynek homlokzatán több helyen is felismerhetők az aranymetszés arányai.
Az aranymetszés szabályait például a természetben találták meg: a napraforgó tányérja magjainak elhelyezkedésében:
Nos, ezt én képtelen vagyok matematikailag megfogalmazni, csak gyönyörködni tudok benne. Még akkor is, ha a kertemben vetettem el néhány magját.
A másik, a csiga háza, a csigavonal, ami egyre növekvő léptékkel kanyarog. Ennek a képletét megtaláltam, bevallom nem értem. (Szívesen venném, ha valaki elmagyarázná nekem. Előre is köszönöm.)
A logaritmikus spirális polárkoordinátás egyenlete:
<strong><em>r = a*eb*φ </em></strong>
illetve inverz kifejezéssel:
<strong><em>φ = (1/b)*ln(r/a) </em></strong>
ahol <strong><em>a</em></strong> és <strong><em>b</em></strong> elvileg tetszőleges konstansok.
A logaritmikus spirális fontos jellemző tulajdonsága, hogy bármelyik pontjához is húzunk érintőt, ez az érintési ponthoz tartozó sugárral mindig azonos szöget fog bezárni.
Az ilyen erőműnél pedig – az optimum számítás alapján – a spirálgörbe konstansait úgy célszerű megválasztani, hogy ez a szög 137.5 fok legyen, és ez éppen a matematikából ismert ún. „aranyszög”, amelyet úgy kaphatunk meg, hogy a 360 fokos teljes körülfordulási szöget az aranymetszés aránya szerint két részre osztjuk.
Az utolsó bekezdés a példa az erőművel gyakorlati hasznosítása az elméletnek.
(Az Akropolisz fotoit a Wikipédiából, a napraforgót, a csigát és számítását Dr. Héjjas István munkájából másoltam ki.)
A csigából kiszámított 137,5 fok előrevetíti a lineáris mérések arányszámát.
rich