1.0szikrákhttps://mgj52.cafeblog.humgjhttps://mgj52.cafeblog.hu/author/mgj/A XX. sz. emberéhez „méltón” igazán válogatós ember lettem. Nem volt jó egyik rabszolgatartó társadalom sem, függetlenül attól, hogy a szabadok, vagy a rabszolgák csoportját gazdagítottam volna. Nem tudom magam egyiknek sem elképzelni. Mindenképpen a vezetőbb osztályt részesíteném előnyben. Ha egyszer játszom. Akkor hadd játszhassam magam anyagi gondokkal nem hadakozó embernek. Elég ezekből a gondjaimból a valós életben.   A sötét középkor, amiről könnyű szívvel lemondtam, előkészítette a felvilágosodást, a reneszánszot. Igaz, hosszú idei parallel futott a két irányzat. Azon kívül meg kellene különböztetnünk a művészeti ágakat is, mert nem egy időben született, és változott a művészeti stílus. Rendszerint a Mediciek, a Sforzák, a pápaság uralma az európai meghatározó, de egyszerűen még ez sem igaz. Az itáliai városállamok egymással háborúztak (Pisa, Genova, Firenze) a hatalomért, félretette a sérelmeit Firenze és Milánó, és hosszú ideig boldog béke jött. Viszont jött a fekete halál, a himlő  XIV. sz. Az időben ugrálok ide-oda. Felsorolásom messze nem tökéletes, ezernyi lyuk van rajta. Savonarolaról egyszer már írtam, hogy kivégezték a középkorban, mert ostorozta az egyházi méltóságokat szabados életmódjuk miatt, írásaikat máglyára vetette most mégis, mint a reneszánsz emberközpontúságának előfutárát említem. Ugyanakkor megszületett Petrarca, aki a humanizmust fogalmazta meg nekünk a XIV. sz-ban. Ami az embert az önálló döntés és gondolkodás képességével rendelkező racionális és érző lénynek tekinti. A reneszánsz megint fel akarja fedeztetni az ókori görögök munkáit, példaképnek tekinti a könyvtáraikat. Sajnos a reneszánsz felvilágosult törekvései mellett is élnek tovább Arisztotelész, Ptolemaiosz téves geocentrikus nézeteit. Ugyanakkor nem ismeri el a törvények, a matematika vezető szerepét a megérzésekkel szemben. Így fonódnak össze az egy időben létrejövő új nézetek a régivel. Itt  kell megemlítenünk  Leonardo da Vinci (<a title="1452" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1452">1452</a>. <a title="Április 15." href="http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81prilis_15.">április 15.</a> – <a title="1519" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1519">1519</a>. <a title="Május 2." href="http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1jus_2.">május 2.</a>) a <a title="Polihisztor" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Polihisztor">polihisztor</a>, azaz: <a title="Festőművészet" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Fest%C5%91m%C5%B1v%C3%A9szet">festő</a>, <a title="Tudomány" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Tudom%C3%A1ny">tudós</a>, <a title="Matematikus" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Matematikus">matematikus</a>, <a class="new" title="Hadmérnök (a lap nem létezik)" href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hadm%C3%A9rn%C3%B6k&action=edit&redlink=1">hadmérnök</a>, <a title="Feltaláló" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Feltal%C3%A1l%C3%B3">feltaláló</a>, <a title="Anatómia" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Anat%C3%B3mia">anatómus</a>, <a title="Szobrászművész" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Szobr%C3%A1szm%C5%B1v%C3%A9sz">szobrász</a>, <a title="Építész" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89p%C3%ADt%C3%A9sz">építész</a>, <a title="Zeneszerző" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Zeneszerz%C5%91">zeneszerző</a>, <a title="Költő" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6lt%C5%91">költő</a> és <a title="Író" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%8Dr%C3%B3">író</a> nevét. Úgy gondolom, az ember gondolkodásra kényszerül, gondolkodni kezd. A fentiek miatt nevezzük Itáliát a reneszánsz bölcsőjének is A reneszánsznak Észak-Európába kellett eljutnia ahhoz, hogy a tudomány újjá tudjon éledni olyan nagyságokkal, mint <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Nikolausz_Kopernikusz">Nikolausz Kopernikusz</a>, <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Francis_Bacon">Francis Bacon</a> és <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Ren%C3%A9_Descartes">Descartes</a>. Ők azonban sokkal inkább kora <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Felvil%C3%A1gosod%C3%A1s">felvilágosodáskori</a> gondolkodóként, semmint késő reneszánszként ismertek.   A felvilágosodással csak annyiban akarok foglalkozni, amennyibe magyar vonatkozását érinti. A reneszánsz nagyon szimpatikus számomra. De kapkodó, nincsenek megfelelő információi (na persze, még nem volt internet, telefon). Ezért sokszor tévutakon tévelyeg. Persze megértem, a középkor sötétsége időben túlságosan közel van, az inkvizíció, a csaták szörnyűsége elől menekülni akar az ember.   Ismerve a nagy kortárs, Shakespeare munkáit, ami hol megríkat, hol kinevettet, mindenesetre nem hagy közömbösen, mégsem kellene a reneszánsz kora sem. Bár az eddigiek közül a legszimpatkusabb.rich