<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>szikrák</provider_name><provider_url>https://mgj52.cafeblog.hu</provider_url><author_name>mgj</author_name><author_url>https://mgj52.cafeblog.hu/author/mgj/</author_url><title>Szolfézstanárnőm</title><html>Kedves Látogatóim!

&nbsp;

Az éjjel nem tudtam aludni, elhatároztam, hogy egy szinte hihetetlen titkomba beavatok mindenkit.

&nbsp;

A zeneelmélet tanfolyamot ajánlom régi tanárnőmnek, illetve az emlékének.

Réges régen jártam iskolába, zeneiskolába, méghozzá a VII. kerületi Kertész utcai Állami Zeneiskolába. Általánosba is oda írattak be a szüleim, nem akarták, hogy utazgatnom kelljen az általános iskola és a zeneiskola között. Tehát az általános iskolám a VII. kerületi Fáber Oszkár Általános iskola volt, mindkettő a nevezetes Kertész utcai épületben volt. A Zeneiskola igencsak híres volt, akkor még nem tudtam, hogy a tanárai miatt. Szigorúak, de nagyon jó tanárok voltak. Álljon itt a nevük: zongorára tanított (engem is) Komjáthy Manyi néni. Vele állandó partnerségben a zeneelmélet – szolfézs tanárnő oktatott: Szmrecsányi Magda néni.

&nbsp;

A hatodik osztályos koromban felvételiztem a konziba, aztán a zeneakadémiára.

&nbsp;

Állítom, hogy semmi újat nem tudtak nekem tanítani még a zeneakadémián sem zeneelméletből. Persze, biztos, hogy ez nem igaz, csak én érzem így az idő távolából.

&nbsp;

De az, hogy megtanultam a zene rendszerét, logikáját, egy tanáromnak köszönhetem.

Álljon itt a tanár neve ismét, csupa nagybetűvel: SZMRECSÁNYI MAGDA néni.

Az előképzősök tankönyvén láthatják a nevét (remélem!)</html><type>rich</type></oembed>