{"version":"1.0","provider_name":"szikr\u00e1k","provider_url":"https:\/\/mgj52.cafeblog.hu","author_name":"mgj","author_url":"https:\/\/mgj52.cafeblog.hu\/author\/mgj\/","title":"In memoriam R\u00f3mai-part 3","html":"Egy m\u00e1sik aranyos t\u00f6rt\u00e9netet akarok elmes\u00e9lni, ami csak a R\u00f3mai-part, a v\u00edzi t\u00far\u00e1z\u00e1s kapcs\u00e1n jut most az eszembe. \u00a0Ezt a kir\u00e1ndul\u00e1sunkat is a R\u00f3mai-partr\u00f3l, a Tritonnal tett\u00fck.\r\n\r\n \r\n\r\nEgyszer \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt\u00fcnk, hogy beleszagolunk a Duna kis \u00e1g\u00e1ba. Eltelt\u00fcnk a val\u00f3di haj\u00f3kkal, amelyek hatalmas, nagy hull\u00e1mokat vetettek, amik miatt sokszor t\u00e9nyleg csak kapaszkodni lehetett az evez\u0151kbe, meg kit\u00e1masztani, ha megbillenn\u00e9nk. Ez\u00e9rt nem a bal oldalunkra vett\u00fck a Szentendrei szigetet, hanem a jobbra - rosszabbul tudtam \u00edgy t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni, mintha a nyakam nem tudna m\u00e1shogy fordulni, a szemem automatikusan a balra-figyel\u00e9sre \u00e1llt volna be. Nem a bal oldalunkra esett a part, amit\u0151l nem mehett\u00fcnk bizonyos t\u00e1vols\u00e1gon k\u00edv\u00fclre, mert akkor m\u00e1r nagyon beleker\u00fcl\u00fcnk a foly\u00f3sodr\u00e1ba. \u00c9n bizony nem l\u00e1ttam, szerencs\u00e9re a f\u00e9rjemnek j\u00f3 volt a szemm\u00e9rt\u00e9ke ebben a helyzetben is.\r\n\r\n \r\n\r\n\u201eFelfedez\u0151\u00fatra\u201d indultunk, m\u00e9g nem j\u00e1tunk a mes\u00e9s nev\u0171 T\u00fcnd\u00e9rszigeten, oda akartunk menni.\r\n\r\nLehet, hogy a neve mesebeli, de annyi sz\u00fanyog volt rajta, amennyi egyetlen mes\u00e9ben sincs. Nem gy\u0151zt\u00fck magunkat csapkodni, a sz\u00fanyogriaszt\u00f3nk gyorsan elfogyott.\r\n\r\n \r\n\r\nAzt gondoltuk, majd kif\u00fcst\u00f6lj\u00fck ezeket a v\u00e9rsz\u00edv\u00f3kat, szalonn\u00e1t s\u00fct\u00fcnk, kenyeret pir\u00edtunk este, az lesz a vacsor\u00e1nk.\r\n\r\n\u00cdgy is tett\u00fcnk, amikor m\u00e1r kialudt a t\u0171z, \u00f6sszepakoltunk mindent, a marad\u00e9k pir\u00edt\u00f3st a t\u0171zhely sz\u00e9l\u00e9re k\u00e9sz\u00edtett\u00fck a m\u00e1snapi t\u0171zrak\u00e1shoz, Mosakodtunk, fogat mostunk, \u00e9s miel\u0151tt a sz\u00fanyogok f\u00f6l\u00e9bredtek volna, mi m\u00e1r beh\u00faz\u00f3dtunk aludni a s\u00e1torba.\r\n\r\nReggel a madarak hangja, meg a nap els\u0151 sugarai \u00e9bresztettek f\u00f6l. \u00c1multan l\u00e1ttuk, hogy a pir\u00edt\u00f3s elt\u0171nt a t\u0171zrak\u00f3 hely perem\u00e9r\u0151l. Semmilyen nyomot nem tal\u00e1ltunk, hangya nem lehetett.\r\n\r\n \r\n\r\nM\u00e1snap este ugyan\u00fagy tett\u00fck, ott hagytunk egy kev\u00e9s pir\u00edt\u00f3st a t\u0171zrak\u00f3 perem\u00e9n. De most m\u00e1r r\u00e9sen voltunk, csak beh\u00faz\u00f3dtunk a s\u00e1torba. A fej\u00fcnket kidugtuk a ny\u00edl\u00e1s\u00e1n, nem besz\u00e9lgett\u00fcnk, n\u00e9m\u00e1n v\u00e1rtunk.\r\n\r\nEgyszer csak megmozdult valamilyen \u00e1rny\u00e9k. Azt\u00e1n m\u00e9g egy. Meg m\u00e9g egy. Vagy \u00f6t kis j\u00f3sz\u00e1g j\u00f6tt a t\u0171zhely\u00fcnkh\u00f6z a pir\u00edt\u00f3st enni. Egy s\u00fcn csal\u00e1d volt. Az orrunk el\u0151tt falatoztak, nem tudt\u00e1k mire v\u00e9lni ezt a ter\u00fcljasztalk\u00e1mot.\r\n\r\nA s\u00fcn-papa vezet\u00e9s\u00e9vel az eg\u00e9sz csal\u00e1d ette a mi kinn hagyott marad\u00e9kunkat.\r\n\r\nAznap este sz\u00e1nd\u00e9kosan, tudatosan hagytuk kinn a s\u00fcn-csal\u00e1d vacsor\u00e1j\u00e1t. Rem\u00e9nykedt\u00fcnk, hogy amikor elj\u00f6v\u00fcnk a szigetr\u0151l, fognak tal\u00e1lni annyi cserebog\u00e1r pajort, f\u00f6ldigiliszt\u00e1t, lehullott bogy\u00f3t, amennyivel f\u00f6lnevelhetik a csemet\u00e9iket.\r\n\r\nHi\u00e1ba t\u00e1madtak a sz\u00fanyogok, m\u00e9gis T\u00fcnd\u00e9r sziget lett a T\u00fcnd\u00e9rsziget.","type":"rich"}