Igértem a fotókat, kimásoltam a saját fájlomba, de akárhogy igyekeztem, ide nem tudom átmenteni. De megtalálják az írás végén megadott címeken.
A fotók helyén talán link van, nem próbáltam ki.
Az előző részben igértem, hogy keresek fotót. Íme az egyik csoda, az atheni Akropoliszról.
Jelentése: Felsőváros, Fellegvár. Az ókori görög városállamok rendszerint magaslaton épített Fellegvára volt. Itt állt a királyi palota, a város védőisteneinek temploma.
Az Akropolisz látképe ma
A Parthenón nyugati oldala az athéni Akropoliszban. Más kiejtéssel Panthenonnak is mondják. Pallasz Athéné, a fegyverforgató szűz istennő temploma.
Itt álljon alább a később megtalált aranymetszés bizonyítása a behúzott vonalakkal.
Számos építészeti alkotás őrzi az aranyszámot. Példaként szolgálhat az athéni Akropolisz részét képező Pantheon, amelynek homlokzatán több helyen is felismerhetők az aranymetszés arányai.
Az aranymetszés szabályait például a természetben találták meg: a napraforgó tányérja magjainak elhelyezkedésében:
Nos, ezt én képtelen vagyok matematikailag megfogalmazni, csak gyönyörködni tudok benne. Még akkor is, ha a kertemben vetettem el néhány magját.
A másik, a csiga háza, a csigavonal, ami egyre növekvő léptékkel kanyarog. Ennek a képletét megtaláltam, bevallom nem értem. (Szívesen venném, ha valaki elmagyarázná nekem. Előre is köszönöm.)
A logaritmikus spirális polárkoordinátás egyenlete:
r = a*eb*φ
illetve inverz kifejezéssel:
φ = (1/b)*ln(r/a)
ahol a és b elvileg tetszőleges konstansok.
A logaritmikus spirális fontos jellemző tulajdonsága, hogy bármelyik pontjához is húzunk érintőt, ez az érintési ponthoz tartozó sugárral mindig azonos szöget fog bezárni.
Az ilyen erőműnél pedig – az optimum számítás alapján – a spirálgörbe konstansait úgy célszerű megválasztani, hogy ez a szög 137.5 fok legyen, és ez éppen a matematikából ismert ún. „aranyszög”, amelyet úgy kaphatunk meg, hogy a 360 fokos teljes körülfordulási szöget az aranymetszés aránya szerint két részre osztjuk.
Az utolsó bekezdés a példa az erőművel gyakorlati hasznosítása az elméletnek.
(Az Akropolisz fotoit a Wikipédiából, a napraforgót, a csigát és számítását Dr. Héjjas István munkájából másoltam ki.)
A csigából kiszámított 137,5 fok előrevetíti a lineáris mérések arányszámát.
Kommentek