Reinkarnáció

A sötét foltoknak tulajdonságai, hogy képesek megújulni,

Hiába vallottam be, hiába beszéltem róla, nem sikerült megszüntetnem a sötét foltot az életemből. Makacsul ma is uralkodik fölöttem. Egyre újabb, és újabb utakat nyit meg a szemem előtt.

Nem törődik vele, hogy göröngyös, hepehupás az út, de vigyáz, nehogy bokatörést szenvedjek. Eddig a kezemre, csuklómra vigyázott, most a lábamat, bokámat óvja. Újabb és újabb szokások rabjává tesz, egyre jobban kinyitja a szemem a világra.

Hiába lettem felnőtt az életkorom alapján, rászorulok még a vezetésre, tanulásra. Annyi újdonsággal találkozom napról napra, alig győzöm kapkodni a fejemet. Ennek is meg kell felelni, azt is be kell tartani, mindent meg kell ismerni. Vajon lesz hozzá elég időm, életem?

Szócséplés, okoskodás, skolasztika…. Ilyen szavak jutnak az eszembe, pedig csak a sötét foltom reinkarnációjáról van szó.

Persze, hogy lesz életem minderre, mire jutna, ha még erre sem? A sötét foltom szürkébe hajlott. Onnan majd tarkába, míg ismét sötét folt nem lesz.

Eleinte egy Optima nevű szürke színű villanyírógépet használtam. Azon pötyögtem le a főiskolás megmozdulások meghívóit, a műsorát. Most meg már átnyergeltem az írógépről a számítógépre. Össze se tudom hasonlítani a különbséget!

Az írógépnél nagyon nehézkes volt a javítás. Mindig javító szalagot kellett vásárolnom, mert sok fogyott. Nem is értem, hogy kellett ilyen sokat, amikor a sima írógépszalagból nem fogyott ennyi. Lehet, hogy csak az emlékezetem csap be, nem is kellett olyan sok javító szalag. A számítógépnél csak be kel tartanom a „delete” gombot, és már száguld is a „radír a papíron”.

Persze, ezáltal a költségeim is csökkentek. Kevesebb papírt kell vásárolnom, mert csak a kész, hibátlan, tökéletes írást nyomtatom ki. Vagy még azt sem. Mert ugyan ki vásárol ma könyvet, újságot? Szinte senki. Pedig szerettem nagyon a friss könyv illatát, furcsa módon rám megnyugtatóan hatott. Ne tudom, hogy az ólom illata mennyire ártott az olvasónak, a nyomdásznak biztos, hogy káros volt.

A nyomtatott sajtó meggyengülésével sajnos mi, olvasók lettünk szegényebbek. Hiába írok, hiába verem a gépet, vigyázok a szép kerek mondatok szerkezetére, még soká, talán sosem fog elérkezni, hogy írónak érezhessem magamat. Több kellene hozzá. Tehetség, amit csak az idő fog beigazolni, hogy van-e, vagy nincs. Sajnos az új könyv illata sincs meg. Ahogy új,  frissen nyomtatott könyv sincs.