A mi autónk

Valaha, egyszer régen, még 2003-ban nagyon hideg volt, nagyon havasak voltak az utak, a hó alatt meg jegesek. Számtalan baleset történt akkoriban. Mentek az úrvezetők, mint akik nincsenek ép eszüknél, mint akiknek a kocsijában nincs csak gázpedál, fékezni meg egyáltalán nem tudnak. Nyomták a dudát, hangos volt az utca. Szörnyű, alpári stílusban ordibáltak ki a kocsijukból.

Az egyik ilyen napon útra kellett, hogy keljek. Akkoriban költöztem ki vidékre a pesti „fűtöttebb” utcák használatából. Még nem is találkoztam szinte jeges úttal. Ráadásul siettem, valami hivatalos dolgot kellett elintéznem. Bíztam a jó öreg Zsigulimban, a tanácsok ellenére nem vásároltam rá téli gumit. Az első kanyarban észrevettem az úton a hó alatti jeget, megcsúsztam rajta, de mivel meg tudtam tartani a kocsit az úton, lassabb tempóban, óvatosabban mentem tovább. Sajnos a későbbiekből kiderül, hogy óvatosan, de nem eléggé óvatosan vezettem tovább. Pedig utólag már világosan látom, akkor meg kellett volna állnom, hogy legalább lehiggadjak, megnyugodjak egy kicsit, átgondoljam a tervbe vett teendőimet. Nem éreztem semmi idegességet, csak azt, hogy igyekeznem kell a hivatalos dolgomat elintézni, mielőtt az ügyfélfogadási idő letelik, mielőtt „bezár a bazár”. Bár ne tettem volna!!!

Óvatosan, lassan haladtam tovább, a következő kanyarig. Na, annak a bevétele már nem volt

olyan sikeres, mint az előbbi. A lényeg az, hogy sikerült a Zsigulimat alaposan összetörnöm. Munkámhoz mindenképp egy másik autóra volt szükségem.

Bementem egy Suzuki szervízbe, ahol a számomra éppen aktuális, megfizethető vásárlási feltételek mellett tudtam új autót venni. Részletesebben elmesélve, bevették eladásra az összetört Zsigámat, az árával csökkentették az új autóm árát. Így döntöttem több szempontot figyelembe véve a „Mi autónk”, a Suzuki mellett.

Már a sokadik autó volt ez az életemben, de mindegyiket használtan vettem. Vezettem eddig több Trabantot, Dáciát, aztán a Zsigulit. Mint látható, megpróbáltam egyre jobb minőségű márkákat vásárolni, de új autóm még sosem volt. Feszülten figyeltem az eladó szavait a műszaki paraméterek ismertetésénél. Nagyképűség lenne állítanom, hogy minden kifejezést, számot értékeltem, értettem volna. A formaságok elintézése után még mindig megilletődötten néztem, ahogy az eladó kihozza a Suzukit az autótelepről, a kapuban kiszáll és széles mosollyal, további balesetmentes utat kívánva kiszáll, átadja az indítókulcsot nekem.

Azóta már értékelem a téli gumi hasznosságát, a környezetet jobban kímélő Suzukimnak köszönhetően.

Balesetmentes, jó utat kívánok mindenkinek.