Feltett szándékom, hogy nem írok semmiképp politikáról, vannak ahhoz tőlem sokkal jobban értő személyek.
Azt mindenképpen meg akarom említeni, hogy a gyermekeinkért mindent meg kellene tennünk, nekünk „öregeknek”. Hiszen annak idején mi is megkaptunk mindent „a mi öregeinktől”. Amit tőlük kaptunk, most a gyermekeinknek, unokáinknak kell továbbadnunk. Ahogy kitaláltak egy szép mondást, hogy a Földet az unokáinktól kaptuk kölcsön. Szép, tanulságos. A fejünkbe felhalmozott tudást meg „továbbadásra kaptuk örökül” az eleinktől.
Úgy vélem, ez sem szlogen csak, kemény tartalma van. Hiszen mi végeztünk gimnáziumot, szakiskolát, egyetemet, sok-sok év tanulással feltöltöttük az agyunkat.
Na, most, mint egy tisztességes ceruzaelemet, használnunk kellene. Mindent továbbadni belőle, amit csak sikerült beletáplálnunk. Ha szakmát, akkor azt, ha hivatást, bármilyen szellemi tevékenységet, akkor pláne!
Évek óta érzem, látom, hogy nem csak az Állatfarm kezd kialakulni, de Huxley Szép új világa is kezd megvalósulni. Ne hagyjuk, hogy gyermekeink, unokáink a „delta emberek” közé kerüljenek. Biztos, hogy zömük ennél többre érdemes. Állítólag a mi érdekünkre telepítettek ki a közterekre kamerákat. Lehet, nem vitatom. Ahogy annak a helyességét sem vitatom, hogy a békés lakásainkat ráccsal, riasztóval védjük. Mintha a becsületes állampolgár vonulna önként börtönbe – így látjuk helyesnek.
Nincs igazán ötletem a változtatásra, mert képtelen vagyok én is megvédeni magam a külvilág atrocitásaitól. Önként mégsem vonulok a magam keze által létrehozott börtönbe!
Inkább maradok a jó kis polgári lakásomban, mesélek az unokámnak a „boldog békeidőről”, mesélek tündérmesét, hadd legyen kicsit gyerek, amikor annak van itt az ideje. Ráér majd később, 6 éves korától tanulni, de akkor igencsak intenzíven.
Akkortól viszont nekünk, nagymamáknak fontos feladatunk lesz/van, hogy megvédjük a kicsiket a kábítószertől, a rasszizmustól, és adjuk oda nekik mindazt a tudást, amit apáinktól megkaptunk annak idején mi is. Meg annál is többet: hiszen a számítógép tudománya anno még nem volt ismert. Ma már használjuk. De ne felejtsük el: játszani is engedjük őket. Nem egészséges folyton a számítógép előtt ülni, a monitorját nézni. Milyen érdekes, a kertnek illata, a madarainak hangja is van. A természetfilmnek nincs, akármilyen gyönyörűen fotózták is le.
A politikusok marakodjanak a koncon, higgyék, hogy nélkülük a Föld sem forogna, az élet is megállna, hát nem! A mi kezünkben a jövő!
Kommentek