A kerti öntöttvas bútorok szépek. Emlékeztetnek a kovácsoltvas kerítésekre, amelyek a műemlék épületeinket veszik körbe. Tudjuk jól, ezek az öntöttvas bútorok csak emlékeztetnek a régebbi idők kovácsoltvas ülőalkalmatosságaira, de legalább felidézik ama régebbi kor, pl. a világháború előtti „boldog békeidők” hangulatát. Az akkori nehézségekről ma már nem beszélünk, ismeretünk sincs. Maximum a történelemkönyvek lapjairól.
Elvitathatatlan előnye az öntöttvas kerti bútornak, hogy nem kezdi ki az idő vasfoga. Nem tud szétrohadni, nem tud alkatrészeire széthullani.
Másik nagy előnye, hogy nagyon súlyos. Olyan, nehéz, mint a vas! Nyugodtan keletkezhet tornádószerű szél, jöhet bármekkora vihar, az öntöttvas padunk rendületlenül ott áll továbbra is, ahová kezdetben felállíttattuk.
Ellen fog állni a tolvajoknak, az amatőr szobrászoknak, akik szerelmesük és saját nevük kezdőbetűivel, szívecske belefaragásával szeretnének a halhatatlanok Olymposzára kerülni.
A tolvaj, ha sikerrel akarna járni, kénytelen lenne átképezni magát díjbirkozóvá. De ez még a mai testépítő szalonokban is időigényes feladat, nem megy egyik napról a másikra. És gondoljunk csak bele, a testépítés edzésterve, az edző díjazása, a szükséges táplálék kiegészítők megvásárlása mekkora beruházást jelentene a tolvajunk számára! Miből tartaná el magát addig? Bármennyire is magas a fém felvásárlási ára, nem adná ki a felmerülő költségeket sem. Azt gondolom, nyugodtan elvethetjük ennek a veszélynek a gondolatát.
Az amatőr faragóknak is ellenáll: ha elkezdi a fúrást-faragást az illető művész-önjelölt, abban a pillanatban beletörne a bicskája! Ennek a veszélynek a gondolatát is elvethetjük.
Amire viszont számítanunk kell, bizonyos ki nem kerülhető, de kifejezetten a használatba vételekor kiderülő hátrányaira.
Tűző napon felforrósodik. Olyanná képes válni, mint a valaha volt Dózsa György tüzes trónja.
Olyan kemény, hogy a nem annyira kipárnázott testű hölgyek és urak csak némi takaróval, vagy pléddel, párnával felszerelkezve foglalhatnak helyet rajta.
Ezeknek a negatívumát ki lehet küszöbölni megfelelő ruházat megválasztásával. Ne vegyünk föl műszálas ruhát, csak természetes anyagból készültet. Egyúttal, ha ügyesek vagyunk a leülésnél, a vasalás elektromos áramának a költségeit is megtakaríthatjuk.
Kikerülve a kényelmetlen, felforrósodott felületet szigetelő takaró beszerzését, a mai kor divatjából kacsintsunk a régebbi korok „farpárnás” viseletére, hozzuk szükségből ismét divatba.
Ha az öntöttvas kerti padnál kívánjuk a találkánkat lebonyolítani a kedvesünkkel, egyből levizsgáztathatjuk is partnerünket. A hölgyet: tud-e tükörtojást sütni? Az urat: mennyire kreatív, rá tudja-e állítani stabilan a serpenyőt az öntöttvas padra?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: